Szia anyu!
Te még nem tudod, de én már itt lakok benned. Te még nem ismersz engem, de én téged igen. Érzem, amikor levegőt veszel, hallom a szívverésed. Én még csak egy pici kis lény vagyok, de ha megnövök, orvos lesz belőlem. Méghozzá kardiológus, mert olyan nagyon-nagyon szeretem hallgatni a szívverésed.
Egy nap megtudtad, hogy itt vagyok. Először meglepődtél, de aztán boldog lettél. A kezedet a hasadra tetted, és megsimogattál. Anyu, ez annyira jó! Aztán elmondtad apának. Ő nem örült. Mérges lett. Beszélt pénzről, házasságról és olyan dolgokról, amiket én nem értek. Megütött téged, de nekem is fájt. Te hátraestél, és elsírtad magad. Miért tette? Apu miért nem szeret engem? És miért bánt téged miattam? Anyu, én megígérem neked, ha nagy leszek, megvédelek! Mindenkitől, még apától is! Aztán apu átölelt téged, azt mondta sajnálja, és hogy megoldjátok. Anyu te hittél neki, de én nem!
Aztán elmentél a nagyival vásárolni. Picike babaruhákat nézegettél, és sokszor nevettél! Megsimogattál és énekeltél nekem. Annyira jó volt! Te szeretsz anyu, köszönöm neked! Amikor hazamentél, kipakoltad a ruhákat. Megmutattad apának, de neki nem tetszett. Kiabálni kezdett veled. Nagyon csúnyákat mondott rád, én befogtam a fülem, hogy ne halljam. Aztán újból megütött. De most nem ölelt át utána, hanem elment. Otthagyott téged, anyu! Te kétségbe voltál esve, a szíved is gyorsabban vert. Felhívtad a nagyit, és beszéltél vele. Közben nagyon-nagyon sokat sírtál. Ezek után már nem énekeltél nekem, nem simogattál meg. Anyu, annyira hiányzol! Miért nem szeretsz már? Mi rosszat tettem? Tudod anyu, én jóváteszem, csak szeress újból! Régen mindig úgy aludtál, hogy átöleltél közben. Az annyira jó volt! Biztonságot adott, de már nem alszol úgy. Anyu, ne tedd ezt velem!
Egyszer elmentél a kórházba. Én boldog voltam, hiszen orvos lesz belőlem. Felfeküdtél egy ágyra, és a doktor bácsi hozzámért. Megfogott, de aú nagyon fájt! Miért csinálják ezt? Segítség! Anyu ez fáj, szólj nekik! De te nem szóltál, hagytad. Én nem értettem mi lehet ez. Elmentél a kórházba, és csináltak valamit. Abortusznak hívják.
Anyu, én már jó helyen vagyok. Innen fentről látlak téged. De pici vagy! Nem tudom, miért tetted. Miért szakítottál el magadtól? De anyu, én még mindig szeretlek! Megbocsátottam neked és szeretlek!
Felhívom olvasóim figyelmét, hogy a novella nem teljesen az enyém. Az interneten találtam egy írást, ami megtetszett, és azt dolgoztam át ilyenné. Elnézést kérek a szerkesztőtől, nem láttam nevet, oldalt, hogy kié, nem tudtam engedélyt kérni.